Aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától


Cseri Péter szerkesztő. Cikksorozatunk újabb részében arról beszélgettünk a MTA BTK Lendület Trianon Kutatócsoport tagjával, miként alakult az elmúlt száz évben a békeszerződés emlékezetpolitikája. Korábban a témában: Ablonczy Balázs: Megtehettük volna, hogy nem írjuk alá a trianoni békeszerződést Száz év után vajon hányféle Trianon-kép él a magyar társadalomban?

Nagyon sok Trianon-narratíva él egymás mellett a társadalom különböző szegmenseiben. Még a történészek között is számos értelmezés verseng egymással. És persze a pártoknak is komoly referenciapont lett Trianon, kihasználták a helyzetet, hogy a rendszerváltás óta ez ismét nem tabutéma. Azáltal, ha egy politikai erő meghatározza a viszonyát Trianonhoz, egy sor más értékpreferenciát is világossá tesz.

Nem baj, ha ennyiféle értelmezés kering egy történelmi traumáról?

Fölösleges kockázat a HPV-oltás? | TermészetGyógyász Magazin

A Trianon-kép sokszínűsége természetes jelenség. Kétségtelenül vannak olyan ideológiai irányzatok, amelyeknek a követőit zavarba ejti a sokszínűség, az, hogy ugyanarról a kérdésről többféle narratíva is létezhet. Ettől függetlenül egy nemzeti közösségnek szüksége van egy minimális konszenzusra a legfontosabb történelmi eseményekkel, adott esetben traumákkal kapcsolatban. Ha valaki azt állítja, hogy Tisza István, Károlyi Mihály vagy Kun Béla a felelős egy személyben Trianonért, az nem ad választ a mai kérdéseinkre — fogalmaz Ablonczy Balázs, a Lendület Trianon kutatócsoport vezetője.

A magyar elit volt a leginkább frusztrált Létezik ez a minimális konszenzus? Létezik, de mielőtt ebbe belemennénk, érdemes kibontani, hogy miért él ilyen sokféle kép a magyar társadalomban Trianonról. Az első nagy törésvonal a határon innen és a határokon túl élő magyarság Trianon-felfogásában alakult ki.

Ekcéma, sömör - az elhatárolódás magas foka

Érthető okokból. Szükségszerűen másképp élik meg a kisebbségi létbe került magyarok Trianont, amelynek hatásait generációkon átívelve a mai napig a saját bőrükön érzik. Létezik ugyan a kisebbségi létnek előnye is — például egy másik nép nyelvének és kultúrájának megismerése —, de jóval több hátránya származott az elcsatolt részeken élőknek Magyarország térképének újrarajzolásából.

Számos diszkrimináció érte őket az utódállamokban, ahol gyakran okkal érezték magukat másodrangú állampolgároknak. Ugyanakkor Magyarországon belül az elmúlt száz évben még erőteljesebben — koronként és társadalmi csoportonként eltérően — ment át változásokon a Trianon-kép. Mint ahogy eltérően csapódtak le a változások egy módos polgár, egy kiskereskedő, egy gyári munkás vagy egy napszámos számára. Nyilvánvaló az is, hogy mélyebben, intenzívebben élte meg a traumát, akinek a rokonságát kettészakították az új országhatárok.

A magyar elitek — határokon túl és innen — voltak talán a legfrusztráltabbak: sokan elveszítették vagyonuk kisebb vagy jelentősebb részét, csökkent a presztízsük és a befolyásuk, szűkült a gazdasági és politikai mozgásterük. Az egymástól különböző Trianon-képek tehát az eltérő identitásokon alapulnak? Az első időszakban, közvetlenül a békeszerződés aláírása után leginkább ez volt az alapjuk.

Kezdetben mindenki abból indult ki, hogy személyesen őt és a családját milyen változások és milyen mértékben érintették. Ugyanakkor megszakítás nélkül folytatódott a modern magyar nemzeti ufo otthon pikkelysömörrel tudatos, államilag kezdeményezett és vezérelt építése, ami az első időszakban hatékonynak is tűnt.

Ennek lényege, hogy Magyarország, a magyar haza mentális térképe — az újonnan megállapított határoktól függetlenül — kitölti a teljes Kárpát-medencét. Aki bekerült a magyar iskolarendszerbe, kicsi gyerekkorától kezdve abban a légkörben nevelkedett, hogy hiába esett szét a történelmi Magyarország, a magyar hősök és a magyar kultúra kiemelkedő alkotásai benépesítik azt a szép, a tantermi térképeken változatlan formában látható Nagy-Magyarországot.

Ez az állami propaganda azonban az idő múlásával egyre kevésbé bizonyult hatékonynak. Az újabb és újabb generációk már beleszülettek az új helyzetbe, megindult, majd felgyorsult a szétfejlődés. Ezt a aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától próbálta megállítani a magyar politikai elit és az értelmiség a két világháború között.

Milyen eszközökkel? Először is azzal, hogy a hivatalos magyar politika központi elemévé tette a revizionizmust, az elcsatolt területek visszaszerzését. De aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától teljesen csak az as évek kenőcsök az arc vörös hámló foltjaihoz bontakozhatott ki.

Ez sokkterápia volt? Inkább egy elhúzódó folyamat.

Enterosgel pszoriázisban felülvizsgálata, zab gyógyszertárban psoriasis

Nemcsak a politikai elit, de a magyar értelmiség sem mondhatott le a határon túl rekedt magyar kultúráról. Olyan hatalmas veszteség érte a magyar nemzeti közösséget, amelybe képtelenség volt beletörődni.

  • Home Enterosgel pszoriázisban felülvizsgálata Enterosgel pszoriázisban felülvizsgálata Orvosok részére Az Enterosgel egy természetes, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának
  • Nem mérgező gyógyszerek a paraziták számára - használati utasítás és a kábítószer felülvizsgálata Detoxic felülvizsgálata: Mennyire biztonságos és hatékony ez a termék?
  • Fölösleges kockázat a HPV-oltás?

Magyarországon kívülre került több mint három millió magyar, a nemzet jelentős része. És nem csupán perifériák vesztek el, hanem meghatározó művelődési-kulturális központok is: olyan városok, mint Kolozsvár, Nagyvárad, Nagyenyed, Szabadka, Kassa, Selmecbánya, Pozsony, egyetemekkel, színházakkal, fontos gyűjteményekkel, továbbá olyan régiók, mint a Szepesség, a Székelyföld, a Bánság.

Akkoriban mindenki úgy érezte, hogy a túlélés nem képzelhető el amputációval, hosszú ideig a teljes reparáció, a revízió tűnt az egyetlen gyógymódnak.

A magyar elit volt a leginkább frusztrált

A kolozsvári Fő tér a Szent Mihály-templommal. A két világháború között mindenképpen. Egy olyan balesetnek, ami után a leszakadt testrészeket vissza kell varrni.

Tulajdonképpen érthető a hazai elit viselkedése: egy középhatalom vezetőiből lettek egy kisállam irányítói, egy olyan országé, amelyet ellenségek vettek körül, továbbá elveszítette tengeri kijáratát és természeti kincsei javát, fővárosa pedig aránytalanul nagy maradt. Ráadásul igazságtalannak érezték a történteket, és az az értelmezés is nagyon erős volt, hogy a történelmi Magyarország nemzetiségi régióit tulajdonképpen a délszláv és a román irredentizmus, illetve a cseh imperializmus ragadta el.

És hogy a csehek, a szerbek és az ókirályságbeli románok uralmával a felvidéki szlovákok, a horvátok és az erdélyi románok sem elégedettek. Némi igazság persze ebben is volt, sok belső konfliktus létezett ezekben a régiókban, de mindenképp illúzió vagy önbecsapás volt abban bízni, hogy az egykori nemzetiségek tömegesen visszavágyódtak volna Magyarországra. Idehaza viszont elemi politikai érdeke volt az eliteknek, hogy a kérdést napirenden tartsák.

Ezért éltették a veszteségnarratívát, hogy erre kondicionálhassák a társadalom minden rétegét, minél szélesebb alapokra helyezve a revizionizmust. Legalábbis a két világháború közötti revizionizmus és irredentizmus — amit a békeszerződést igazságtalanságként megélő társadalom döntő része támogatott vagy elfogadott — bizonyos legitimációt biztosított a magyar politikai elitnek.

Volt egyáltalán olyan társadalmi csoport vagy politikai erő, amely nyíltan ellenezte volna a revíziót? Nem aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától ilyen számottevő csoport. Még a baloldal sem kérdőjelezte meg a határok felülvizsgálatát, ők elsősorban az etnikai viszonyokhoz alkalmazkodó területrendezést szorgalmazták.

Vagy pedig világforradalomban aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától a nemzetiségi kérdés internacionalista aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától gondolkodtak.

De azt se feledjük el, hogy a Tanácsköztársaság fegyveres harcot is folytatott az utódállamok haderőivel szemben. A baloldal többször is előjött azzal az elképzeléssel, hogy a Duna menti, közép-európai kisállamoknak a közös fellépést megalapozó korrekt együttműködést kellene kialakítaniuk egymással.

  1. Холод, пронизывающий его до костей, заставлял возвращаться обратно, в город.
  2. Спросил .
  3. Népi gyógymódok a száraz pikkelysömörhöz
  4. Piros foltok a lábakon pecsétfotóval
  5. Знаю, знаю, - сказал Хедрон.

Ez lázálom volt? Szép elképzelés, de soha nem volt realitása. Ezt a gondolatot rendszerint az aktuálisan vesztes oldalon álló vagy épp háttérbe szorult, netán emigrációban lévő politikai szereplők vetették fel, Kossuth Lajostól Jászi Oszkárig, így ehhez az elképzeléshez valójában senki nem tudott komoly támogatást szerezni.

aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától

Mi az, ami ezt a helyzetet után megváltoztatta? Alapvetően két dolog: Magyarország ismét háborús vereséget szenvedett, másrészt bekerült a szovjet érdekszférába.

Az es párizsi béke újra megerősítette Trianont, egyúttal zárójelbe tette a Horthy-korszak revizionizmusát. A harmincas években nem tűnt utópiának a határok megváltoztatása, még a nagyhatalmak is foglalkoztak a kérdéssel, nem is beszélve arról, hogy a hitleri Németország támogatásával jelentős területek kerültek időlegesen vissza Magyarországhoz.

aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától

Az újabb háborús vereség azonban végleg szétfoszlatta ezt az álmot, a revizionizmus ezek után már csak a jobboldali emigráns politikusok körében vetődött fel — mindenféle realitás nélkül.

Bibó István ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy le kell számolni a revizionista elképzelésekkel, a határok visszaállításáról, aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától nem szabad lemondani a határon túl élő magyarokról, akikért az anyaország felelősséggel tartozik.

Ez utóbbit mintha a kommunisták nem hallották volna meg.

aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától

A kommunista hatalomátvétel egyúttal azt is jelentette, hogy Magyarország elfogadta azokat a határokat aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától azt az ideológiai berendezkedést, amit a Szovjetunió a saját érdekei alapján határozott meg.

Ebben pedig nem szerepelt a trianoni határok megváltoztatása, vagyis ezúttal egy másik nagyhatalom is szentesítette az ezeréves magyar állam feldarabolását.

Mekkora a veszély?

Míg negyed évszázadon át szinte minden Trianonról szólt a magyar közéletben, az es évek végétől az as évek végéig alig eshetett róla szó. Ez együtt járt azzal, hogy teljesen átalakult a Trianon-narratíva aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától, a haza képe leszűkült Magyarországra, és a magyar társadalom mentális térképéről lekerültek a határon túliak. Nemcsak magyar emberek millióiról mondtunk le, úgymond, hanem a történelmi Magyarország által keretezett nemzettudatról is.

A határokon is sokkal nehezebb lett az átjárás. Olyan útikönyvet adtak ki, amelyben az egyik fejezetcím például így szólt: Sibiutól Tîrgu Mureșig. Mintha durván eltúlzott mértékben, mondhatni érzéketlenül próbáltuk volna figyelembe venni a szomszédos államok nemzeti érzékenységét, félreértelmezve azt az elvet, miszerint a szocialista államok nem avatkoznak be egymás belügyeibe. Szemben a Horthy-korszakkal, ezúttal egy antinacionalista indoktrinációra került sor.

Ennek következtében tömegek fejében rögzült az a narratíva is, hogy Trianont jogos büntetésként kapta Magyarország, egyrészt azért, mert az elit a nemzetiségek elnyomására pegano j pikkelysömör kezelése népellenes uralmát, másfelől azért, mert az imperialista hatalmak oldalán vettünk részt az első világháborúban.

Van különbség a Rákosi-kor és a Kádár-rezsim Trianon-felfogása között?

aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától

Annyiban igen, hogy az os forradalom nagyon óvatossá tette Kádárt, a nemzeti érzelmek felizzása megrémítette, ezért igyekezett teljesen tabusítani hogyan lehet enyhíteni a bőrpírt pikkelysömörrel Trianon-témát, amely összefonódott a magyar nacionalizmussal. A pártelit és a hatalomhoz kötődő értelmiség meghatározó része ezután nem vett tudomást a nemzetiségi kérdésekről.

aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától

Magyarország hivatalosan alig vagy egyáltalán nem reagált a különféle román nacionalista lépésekre, mint például amikor ben a kolozsvári magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetemet Babeș—Bolyai Egyetemmé alakították át, vagy amikor ban megszüntették a Maros—Magyar Autonóm Tartományt. A hatvanas-hetvenes évek fordulójáig még a magyar történészek is kerülték a Trianon-kérdéskört.

Túl kényes volt az egész téma. A viszonyokra jellemző, hogy az ban megjelent, háromkötetes Erdély története is heves reakciókat váltott ki Romániában. Nem is létezett a szocializmusban másféle Trianon-értelmezés?

aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától

Leginkább azokban a családokban élt másféle kép, amelyekben rokonok éltek a határokon túl. Nem voltak kevesen, több százezer emberről beszélünk. Rajtuk kívül csak egy szűk értelmiségi-művészi elit próbálta őrizni a történelmi Magyarország tudatát.

A hetvenes években indult táncházmozgalom például szubkultúraként meg is teremtett egyfajta Erdély-kultuszt. A nyolcvanas években — részben a Kádár-rendszer gyengülése, részben az erősödő kulturális kapcsolatok miatt — a határokon túlról érkező negatív hírek már tömegekhez jutottak el: nyarán tízezrek vettek részt a Hősök terén a romániai falurombolás ellen tiltakozó demonstráción.

Igen, viszonylag gyorsan vége lett, a szólás- és véleményszabadság térnyerésével a trianoni békeszerződés és annak következményei is szabadon értelmezhetővé váltak. Erős is volt a vágy az emberekben a Trianon-problematika évtizedeken át elhallgatott kérdései iránt, és pillanatok alatt feltámadt a veszteségnarratíva is.

A hatalmas kakofóniából nagyjából a kétezres évek közepére állt össze a történészek körében egyfajta konszenzus. A legfontosabb egyetemi műhelyek, kutatóintézetek azt aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától szakmai alapokon nyugvó Trianon-értelmezést képviselik, amely nagyjából az es évektől kezdve, történészek több nemzedékének közös munkájával fokozatosan alakult ki.

Ez egyaránt szakított a két világháború közötti sérelmi narratívával, illetve az államszocializmus pikkelysömör fájdalom ízületek az ujjakon internacionalista felfogással, vagyis sikerült megszabadulnia mindenféle felülről oktrojált ideológiai meghatározottságtól. Csakhogy a társadalom döntő része nem történészekből áll. Most térhetnénk vissza ahhoz a kérdéshez, vajon létezhet-e a szakemberek körén kívül minimális nemzeti konszenzus Trianonról?

Amint már említettem, szerintem létezhet. Azt például egyetlen élő Trianon-értelmezés sem vitathatja, hogy az Az úgy nem működik, hogy ezt az elvet csak bizonyos államok esetében veszik figyelembe, Magyarország kapcsán azonban egyáltalán nem. Sőt, szinte az összes határszakaszon Aki megszabadult a pikkelysömör felülvizsgálatától hátrányára alkalmazták az etnikai elvet, alárendelve a szomszédok stratégiai, közlekedési és gazdasági érdekeinek.

Az ugyan természetesen akceptálható, hogy például a csehek és szlovákok megkapták az önálló államukat, az viszont nem, hogy ez az etnikai elvet durván megsértve történt meg: az újonnan kialakított nemzetállamok jóval nagyobbak lettek annál, amit a nemzeti önrendelkezés elve indokolt volna.

A trianoni rendezés így nem oldotta meg a sokat hivatkozott nemzetiségi kérdést, hanem csak áthelyezte Magyarország határain túlra. És ezzel újra is teremtette — de már a magyarokkal — Csehszlovákiában, Romániában és a délszláv államban. Ki kell irtani a mérgező mítoszokat És mit tehet a konteókkal szemben egy történész?

A történésznek szerintem az is a dolga, azért is kapja a fizetését, hogy a maga módján harcoljon a konteók ellen. Ez persze egy egyenlőtlen küzdelem.